A Magyar Olvasástársaság 2005-ben felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább hagyományozása, hogy csatlakozzon azon kezdeményezéshez, amely szerint ezentúl szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjaként tiszteljük.
A népmese napját mi meseolvasással kezdtük; harmadikosok és negyedikesek olvastak mesét az első és másodikos gyerekeknek.
Egy próbát azonban a kicsiknek is ki kellett állni, hiszen a mesehős egy becsomagolt vándorkövecskét hagyott ott náluk, azon rejtőzött a feladat. A nagyobbaknak titkos levél diktálta a tennivalót.
A többiek mesetotót töltöttek és egy fantasztikus kézműves műhellyel folytatták, melynek keretein belül meseszereplőket, helyszínt kellett megrajzolni, megfesteni.
Volt itt Kerek erdő, LáriFári meseösvény apró házacskákkal, király és királylány minden mennyiségben.
Rongyos zsák mélyéből került elő a legkockásabb kiskondás ing, de a finoman csipkézett királylány ruha is…Ezekből síkbábokat készítettek, nem elfelejtve a pillogó szempillát, vagy a kackiásan hetyke bajuszt sem. Papírtányéron kedvenc meseszereplőket, mesebeli állatokat alkottak.
A mesemondók most az egyszer saját díszítésű koronával ékesíthették fejüket.
Ha valaki megkérdezte volna, melyik a legszebb, bizony mondom, nem tudtam volna válaszolni. Aki nem hiszi, járjon utána!