HATÁRTALANUL! PROJEKTNAPLÓ

HATÁRTALANUL! PROJEKTNAPLÓ

2015. május 20-21-22-én a Határtalanul! pályázat keretében iskolánk 32 hetedikes tanulója négy kísérőtanárral Romániába utazott a „Történelmi és irodalmi emlékek Erdélyben” című projekt megvalósítása céljából. A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta.

A projektnaplót készítette: Dávidné Fekete Ildikó a projekt kapcsolattartója iskolánk részéről és a kiránduláson részt vevő diákok.

Előkészítő szakasz

a) Április 22- én kvízjáték keretében ismerkedtünk a kirándulás helyszíneivel, az azokhoz kapcsolódó nevezetességekkel. Totót töltöttünk ki, logót terveztünk, plakátot rajzoltunk.

b) Előkészítő órák: május 5-13-ig.

Koller István : informatikaóráján útvonaltervet készítettünk. Kiszámoltuk a napi megtett km-t s a pihenők idejét is.

Dávidné Fekete Ildikó történelemóráján csoportokban dolgozva anyagot gyűjtöttünk az internetről a Hunyadi- családról, az aradi vértanúkról, „magos Déva váráról”és a történelmi Magyarország kapujáról, Király -hágóról.

Kulcsár Erzsébet tanárnő diákon és fotókon mutatta be Vajdahunyad és a budapesti vár azonos stílusjegyeit.

Balainé Iványi Magdolnánál a Házsongárdi temetővel és az itt nyugvó jeles magyarokkal ismerkedtünk. Térképet rajzoltunk, plakátot készítettünk.

Horváth Ferenc tanár úrral erdélyi magyar költők verseivel ismerkedtünk. Elhangzottak többek között Wass Albert, Dsida Jenő és Reményik Sándor versei is.

Kelemen Tamás történelemóráján a határainkon túl élő magyarság létszámáról és az államhatáron kívüli elhelyezkedés történelmi okairól volt szó. Ezen kívül Románia összlakosságának etnikai összetételét diagramokon vizsgáltuk meg.

Geletáné Várhegyi Ivett Ágnes földrajztanárnővel különösen a meglátogatandó terület természeti kincseivel ismerkedtünk, pl. a Réz-hegység talajával, növényzetével vagy a Csolnakosi-tó kialakulásával.

Módráné Fekete Katalin énektanárnővel erdélyi népdalokat énekeltünk, majd a székely himnusz csodálatos dallamát és szövegét sajátítottuk el.

A kirándulás:

2015. május 20.

Reggel hat órakor az úti okmányok ellenőrzése után indultunk útnak. Első állomásunk Nagyvárad volt, amely Bihar megye székhelye, Erdély kapuja, a Sebes- Körös két partján húzódik. A várost 1093-ban I. László király alapította. Felelevenítettük a királyról tanultakat, majd megtekintettük kívülről a püspöki székesegyházat, mivel a restaurálás miatt nem látogatható. A kéttornyú barokk templomot Giovanni Battista Ricca olasz építész tervezte , majd az építkezést Hillebrandt fejezte be.

Az orgonát Mária Terézia adományozta. I. László király bronzszobra, Tóth István szobrászművész alkotása a székesegyház előtt áll, ahol elhelyeztük koszorúnkat. A püspöki palota a XVIII. századi Várad legkiemelkedőbb barokk alkotása.

A palotát övező hajdani püspöki kert ma egzotikus fafajok parkja. Végigsétáltunk az egykori kanonokok palotasorán, amely 56 pillérű árkáddal ellátott barokk épületkomplexum. Végül megemlékeztünk a város szülöttéről, Nagysándor Józsefről.

Utunk ezután a Király-hágó teteje felé tartott , amely 582 m magas hágónyereg a Bihar- és a Meszes- hegység között .Gyönyörködtünk a csodás panorámában, megfigyeltük a talajt és a növényzetet, majd a szerpentinen lefelé indultunk. Egy pillantást vetettünk a csucsai domboldalra, ahol a hajdani Boncza-kastély áll. Itt tartózkodott az I. világháború alatt Ady Endre, kinek felesége Boncza Berta, a kastély tulajdonosának lánya.

E nap utolsó állomása Kolozsvár, Kolozs megye székhelye volt. Az Erdélyi- medencében a Gyalui-havasok keleti nyúlványában fekszik. Sétáltunk a főtéren, ez volt a középkori város piactere. Több helyen is régi fal- és bástyamaradványokat láttunk. A tér közepén áll a gótikus Szent Mihály –templom , melyet egy évszázadig építettek. Ez Románia második legnagyobb temploma.( az első Brassóban található ). Több jelentős eseménynek is színhelye volt e templom: pl. itt mondott le 1551-ben Izabella királynő Magyarország trónjáról és itt választottak meg több erdélyi fejedelmet, de számos országgyűlést is tartottak itt . Déli homlokzata előtt megcsodáltuk Mátyás király lovasszobrát, Fadrusz János alkotását. A Szarvas –ház épületében volt eredetileg Heltai Gáspár nyomdája.

Egyszerű épület Mátyás király szülőháza szép, gótikus kapuval. Eredetileg Méhffi Jakab szőlősgazda háza volt, ahol Szilágyi Erzsébet megszülte gyermekét. Ezután kisebb sétát tettünk a hangulatos utcákon, láttuk a Bolyai Egyetemet ( régen Ferenc József Egyetem ) valamint Szent György lovasszobrát,, a Kolozsvári-testvérek alkotását.

Megilletődve kerestük fel a nagy magyarok nyughelyét a Házsongárdi temetőben: pl. Apáczai Csere Jánosét vagy Reményik Sándorét. Áprily Lajos Tavasz a Házsongárdi temetőben című versét is elszavaltuk.

Ezután a szállás elfoglalása következett.

2015.május 21.

Szőlőhegyekkel övezett völgyben közelítettük meg az Aranyos két partján Tordát. Az itt megtekintett sóbarlang feledhetetlen élményt nyújtott: a csodálatos képződmények, a visszhang, a kivilágított lift, a főcsarnok csónakázótava, a játszóterek.

A barlangot elhagyva a Tordai- hasadék 3 km hosszú csaknem 200 m magas sziklahasadéka tárult elénk. Közben felidéztük a kunok elől menekülő Szent László király mondáját. Több órányi út vezetett a várak királyának nevezett Vajdahunyad várhoz. Vajk fia, Hunyadi János építtette ki a várat, egyetlen bejáratához ma fahíd vezet. A vár többször is leégett, 1870 és 1880 között Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek restaurálták, majd többször felújították. A gótikus várkastély mindig a védelmet szolgálta. Igen szép a várkápolna, a Mátyás- loggia, értékes a történeti kiállítás, és az ablakmélyedések fülkéiből lenyűgöző kilátás nyílik a környékre.

Sajnos a Csolnakosi-tó megközelíthetetlen volt a korábbi esőzések miatt, de elmondtuk a tó kialakulásának történetét. Kárpótolt bennünket mindezért a kedves fogadtatás Csernakeresztúron és a helyi tájházban hallott sok érdekesség. Tátott szájjal hallgattuk az 1910- ben betelepített bukovinai székelyek történetét, és megszemléltük az eredeti csángó tárgyakat. Ezeket összehasonlítottuk a magyar népi kultúra használati eszközeivel. A csángó építészet sajátosságait is megfigyelhettük a takaros házakon.

A falut elhagyva algyógyi szálláshelyünkre mentünk, ahol pazar ellátásban volt részünk. Itt még játékra és tábortűzre is volt lehetőségünk.

2015. május22.

Elhagyva szálláshelyünket a szakadó esőben sajnos csak az autóbuszból vethettünk egy pillantást az 1437-es kenyérmezei csatának emléket állító parkra. Felelevenítettük a török ellenes küzdelmeket és Kinizsi Pál hőstettét. Utolsó napunkat „Magos Déva várához” tett kirándulásunkkal folytattuk. A Vár-hegyhez felvonóval jutottunk fel , s nyomban elszavaltuk Kőmíves Kelemenné balladáját. A restaurált várrészeket megtekintettük, ahonnan csodás kilátás nyílt az Erdélyi-érchegységre, a városra és a környékre.

Egy vezető kalauzolt bennünket a Böjte Csaba által alapított otthonban. A kolostor kertjében egy rövid ismertetőt hallgattunk meg, majd egy körséta során vitt ajándékainkat is átadtuk. Az ebéd elfogyasztása után indultunk Aradra.

A világosi sík mellett elhaladva érkeztünk meg a városba. Sajnos a hatszögletű vár nem látogatható. Megemlékeztünk az aradi tizenhárom vértanúról, és elhelyeztük az emlékműnél koszorúnkat.

A kora esti órákban élményekben gazdagon érkeztünk meg Kecskemétre.

Értékelő szakasz:

a)Értékelő óra: 2015.május 28-án Balainé Iványi Magdolna óráján egyéni és csoportos élménybeszámolókkal, a tanulók által készített fotók és videók segítségével elevenítettük fel a három nap eseményeit. Természetesen humoros történetekben sem volt hiány.

b)Bemutató előadás: 2015. május 29-én Koller István tanár úr segítségével az utazás azon mozzanatait emelték ki diákjaink, amelyek a jelenlegi hatodikosokat motiválhatják egy jövő évi hasonló programra. Ők kérdéseket tettek fel, míg a kirándulók idegenvezetőt meghazudtoló módon tájékoztatták társaikat.

c)A nemzeti összetartozás napja- témanap: 2015. június 4.

     Több helyszínen zajlottak az események ezen a napon iskolánkban. A 7.d osztályosok zenés-verses irodalmi összeállítást adtak elő az iskola aulájában , melyben szívhez szóló versek mellett a székely himnusz is felcsendült.” Ha szenvedőn, ha küszködőn, ha sírva, viselni sorsunk, ahogy meg van írva”- zárták megemlékezésüket a hetedikesek.

      A Rákóczi-teremben erdélyi magyar írók, költők műveiből olvastak fel a hetedikesek és a nyolcadikosok. Elhangzottak Benedek Elek- mesék a kisebbek kedvéért, de a nagyobbak Dsida Jenő, Reményik Sándor, Wass Albert műveiben is gyönyörködhettek. Közben megzenésített versek is felhangzottak.

      A tanulói konyhán ezalatt padlizsánkrémet valamint kapros és erdélyi szilvalekváros puliszkafalatokat készítettek ügyes kezű tanulóink Véber Ibolya tanárnő irányításával , és megkínálták a programokon részt vevőket. Közben erdélyi fűszerekkel és receptekkel is ismerkedhettek az érdeklődők.

      Tánctermünkben közben autentikus erdélyi népzene szólt, és Pető Melinda táncpedagógus segítségével ropták kicsik és nagyok egyaránt. Különféle tánclépéseket el tudtak sajátítani az ügyesebbek: pl.moldvai csángó, bukovinai székely stb.

      Előzetes feladatként az alsó tagozatosaink plakátot készítettek, melynek mottója: ”ÖSSZETARTOZUNK” . Igazán színvonalas és a jelenben aktuális alkotások születtek.

Ezzel a „ Történelmi és irodalmi emlékek Erdélyben” című projekt lezárult. Köszönettel tartozunk iskolánk valamennyi dolgozójának és tanulójának, akik a program sikeréhez hozzájárultak, és lehetővé tették, hogy 32 hetedikesünk közvetlenül, több száz rákóczis diák pedig közvetetten élje meg az összetartozás érzését a határainkon túli magyarsággal.

Kecskemét,2015-06-04

Dávidné Fekete Ildikó

a projekt kapcsolattartója