Szakmai beszámoló

Szakmai beszámoló

Határtalanul! program – tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Történelmi és földrajzi kalandozások Erdélyben

Pályázat azonosítója: HAT-KP-1-2023/1-000824

Iskolánk, a Kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kiírt Határtalanul! program – tanulmányi kirándulás hetedikeseknek című pályázatán sikeresen pályázott, így a támogatásnak köszönhetően 5 napot tölthetett iskolánk 35 tanulója, 4 pedagógus kíséretében 2024. április 8-12. között Erdélyben, azon belül is Székelyföldön. Utunk során megismerkedtünk az itt élő magyarok történelmével, hagyományaikkal, nevezetességeikkel, a terület földrajzi adottságaival és ha csak rövid időre is, de bepillanthattunk mindennapi életükbe.

Előkészítő szakasz:

A tanulmányi kirándulás előtt már hetekkel elkezdődött a tanulók előzetes ismereteinek felfrissítése, kiosztásra kerültek a kiselőadások. Szinte minden tantárgyból több-kevesebb időt szántunk arra, hogy a tanultakat pontosítsuk, rendszerezzük. Az irodalom órák keretében kiemeltük a magyar anyanyelvi kultúra és a magyar népi hagyományok ápolásának fontosságát a határon túli magyarság fennmaradása érdekében, a földrajz órán megismertük Partium és Erdély természeti kincseit, valamint azoknak a városoknak az elhelyezkedését, amelyeket meglátogattunk a kirándulásunk során. Történelem órán felidéztük a ,,Nagy Magyarország” területén zajlott történelmi eseményeket és a Trianon utáni idők viszonyait. Mivel az utazás közvetlenül a tavaszi szünet utánra esett, így az előkészítő órát jóval hamarabb, még márciusban megtartottuk, egészen pontosan március 20-án. Az óra első részében újra átismételtük, de már jóval koncentráltabban Románia földrajzát, Európában elfoglalt helyét, az Erdélyről tanultakat. Megbeszéltük az útvonalat és a szükséges felszerelést, ruházatot. Megnyitottuk az útinaplókat, amelynek fontos szerepet szántunk az utazás során és az értékelő órán is. Az óra második felében a felelevenített ismeretekkel kapcsolatosan a Barangoló digitális tudástár, Határtalanul Barangoló felületének Erdéllyel kapcsolatos feladatait oldották meg, önállóan és páros munka keretein belül.

Utazás

1.nap

A fél 6-os gyülekező után 6 óra után pár perccel kezdetét vette a nagy kalandunk, és teljes létszámmal elindultunk Kecskemétről Románia felé. A határt Nagylaknál léptük át, ahonnan viszonylag gyorsan elértük első megállónkat Aradot, ahol a Vesztőhelynél beszámolóval és koszorúval emlékeztünk az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra, azon belül is kiemelten az aradi vértanukkal. Utunkat folytatva, Déván áthaladva igaz csak a buszból, de megtekintettük a várat és felelevenítettünk mindent, amit irodalom órán tanultak róla. Vajdahunyadon hosszabb pihenőt tartottunk és megnéztük a várat, meghallgattuk az ide vonatkozó kiselőadásokat, felelevenítettük a 6. osztályban tanultakat. Tavaly felújítás miatt volt csak részeben látogatható a vár, most egy filmforgatásba csöppentünk, amit a gyerekek természetesen nagyon élveztek. A várnézés után újra buszra ülve folytattuk utunkat Gyulafehérvár és Nagyenyed érintésével Torockóra, ahová az esti órákba érkeztünk meg. A szállás gyors elfoglalása után a vacsoraasztalnál beszéltük meg a következő nap programját.

2.nap

Reggeli után tettünk egy gyors falusétát Torockón, a Maria Nostra díjas hungarikum faluban. Innen Kolozsvárra indultunk, azonban előtte még megálltunk Magyarszind település előtt, a Tordai-hasadék bejáratánál. Beszélgettünk a terület geológiájáról, a hasadék keletkezéséről, a kapcsolódó Szent László legendáról és a túrázási lehetőségekről. Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, majd tovább indultunk Kolozsvárra. Egy körsétával bejártuk a szépen felújított belvárost. Megnéztük a Farkas utcai református templomot és a Szent Mihály templomot, a megmaradt középkori bástyarészletet, a Babes-Bolyai Egyetem épületét, Hunyadi Mátyás szülőházát, hasonló stílusjegyeket kerestünk a kolozsvári és a kecskeméti színház között, élőben is megcsodáltuk a rajzórán már megismert sárkányölő Szent György és a főtéri Mátyás király szobrot. Sokat beszéltünk, meséltünk a Hunyadiakról, Mátyás királyról és az Erdélyi fejedelemségről, fejedelmekről. Az épített örökségen és a tanult történelmi tényeken kívül, kiemeltük Kolozsvár erdélyi magyarság életében betöltött szerepét is.

Innen Tordára mentünk, ahol a történelem órán tanultakon kívül már a kémiai ismeretekre is szükség volt, hiszen utunk egyenesen a sóbányába vezetett. Ez volt a nap talán legjobban várt programja, hiszen Magyarországon ilyennel nem találkozhatunk. Szót ejtettünk a só kémiájáról, a történelmi jelentőségéről és megismerkedtünk a „sóút” fogalmával. A lent töltött kb. két óra alatt a gyerekek kipróbáltak szinte minden szabadidős eszközt. A sóbánya után megebédeltünk a Tordán egy pizzázóban mindenki megelégedésére, majd útra keltük a szállás felé. Nyikómalomfalvára, az ErSa Panzióba az esti órákban, fél 8 körül értünk. Itt, a finom vacsora után elfoglaltuk a szállást, és próbáltunk kipihenni magunkat a következő napra. Több kevesebb sikerrel…

3. nap

A harmadik nap programja a Csíki -medence és a Gyimesek felfedezése volt. Reggeli után a Csíkszereda felé vettük az irányt. Gyönyörű tájon utaztunk a Hargita lábánál, egészen az első megállónkig. Az idei tanévben a Csíki-medencében, Szépvízen a Nyírő József Általános Iskolát látogattuk meg. Az iskola két telephelyének közel 35 hetedikese várt ránk. Megmutatták az iskolájukat, a tanterüket, kicsit beszélgettek, meséltek nekünk az oktatási rendszerről, a tantárgyakról, az osztályzatokról és a továbbtanulási lehetőségekről, majd elvonultak focizni az udvarra. Itt már jóval szabadabban beszélgettek és ismerkedtek egymással azok a gyerekek, akik nem fociztak. A barátságos meccs után megvendégeltek minket, majd folytattuk utunkat a Gyimesekbe, egészen Gyimesbükkig. Itt felmentünk a Karanténházhoz és a Constumáci kápolnához. A Rákóczi-vár ugyan még mindig felújítás alatt van, de a Karanténház oldalára kiírt Rákóczi jelmondat segítségével kicsit felidéztük a Rákóczi-családról tanultakat, a vármegyerendszert, amely a megjelenik az út melletti kopjafákon. A vármegyék neveit olvasva felelevenítettük, hogy ma melyik ország területén találhatóak. Innen átsétáltunk a 30-as őrházhoz és felelevenítettük az Osztrák-Magyar Monarchiáról és a trianoni békekötésről tanultakat. Ott állva az egykori ország legkeletibb pontjánál, közel 700 km-re Kecskeméttől, néhány kilométerre a szépvízi iskolától, ahol magyar anyanyelvű gyerekkel találkoztunk, valóságossá vált a trianoni békekötéssel járó veszteség. Kicsit kézzelfoghatóbb lett a gyerekek számára is. Nemzeti színű szalagot helyeztünk el az őrháznál, majd egy kis kavicsdobálás következett a Tatros-pataknál. Ezzel még nem volt vége a napunknak így visszaindultunk a Gyimes-hágóra, ahol rövid túrát tettünk a Pogányhavasra. A 4-5 km alatt az eddigi történelmi kalandozás helyett a földrajzi és biológiai ismereteink kerültek előtérbe, mint az éghajlattan, növénytan. Különböző applikációk segítségével növényeket azonosítottunk, geoládát kerestünk, meghallgattuk a kapcsolódó Szent László legendát és megpihentünk a hegytetőn a keresztnél. Visszatérve a buszhoz újra a Csíki-medence felé vettük az irányt, egészen pontosan Csíksomlyó volt a célállomásunk. Itt bementünk a kegytemplomba, megismerkedtünk a csodatévő Szűzanya szobrával és történetével. Innen elsétáltunk a Barátok feredőjéhez és a borvízforráshoz, ahol a vulkáni utóműködés különböző formáival ismerkedtünk. Csak mert nem volt még elég a napra a szintemelkedésből felmásztunk a Makovecz Imre által tervezett szabadtéri oltárhoz a Kis- és a Nagy-Somlyó nyergébe. Az oltárnál megpihenve beszélgettünk a csíksomlyói búcsú történetéről és a magyarság számára napjainkban betöltött szerepéről. A rövid szusszanás után még nem a buszhoz indultunk, hanem a felsétáltunk aközépkorieredetű Salvator-kápolnához, ami szerencsénkre még nyitva volt, így azt is megnéztük. A tartalmas, de hosszúra nyúlt nap végén a szállás felé vettük az irányt, ahová 7 óra után érkeztünk meg.

4. nap

Reggeli után a Gyergyói-medence felé vettük az irányt a Libán-tetőn keresztül. Első megállónk a Zetelaki-víztározó volt, ahol megálltunk egy kicsit, beszéltünk Erdély vízrajzáról, a környező települések ivóvízellátásáról és a környék nevezetességeiről. Innen hosszabb utazással értük el a Gyilkos-tavat, aminek szintén meghallgattuk a keletkezését és a legendáját. A rövid ismertetők után körbesétáltuk, felmásztunk az üvegkilátóhoz és kicsit kalandosan a patakon átkelve értünk vissza. Közben gyönyörködtünk a tájban, növényeket, kétéltűeket azonosítottunk, használtuk a földrajzi és a biológiai tudásunkat. A tó megnézése után újra buszra ültünk és lementünk a Békás-szoros bejáratáig. Szájtátva sétáltunk a meredek sziklafalak tövében, minden arra alkalmas helyen megálltunk fotózni és közben itt is meghallgattuk a tudnivalókat a szorosról. Keletkezéséről, történelmi jelentőségéről, növény- és állatvilágáról, közlekedésföldrajzi szerepéről. Szóba került Erőss Zsolt és a magyarok hídja is. A szoros végén újra buszra szálltunk és Gyergyószentmiklós felé vettük az utunkat, de itt még nem volt vége a napnak, hiszen várt még minket egy program. A város szélén találkoztunk a vezetőnkkel és a tekerőpataki Súgó-barlanghoz indultunk. Az autóbusz nem tudott végig felmenni, így az utolsó pár száz métert gyalogosan tettük meg. a menedékháznál, meghallgattuk a legfontosabb információkat a barlang elhelyezkedéséről és a látogatás szabályait. Innen újabb meredek ösvényen indultunk a barlang bejáratához, ahol mindenki kapott egy elemlámpát és kezdetét vette a barlanglátogatás, ami kb. 30-40 percet vett igénybe. Közben sok érdekességet megtudtunk a barlang keletkezéséről, a kutatásáról, állatvilágáról, a cseppkövek és víznyelők állapotáról, valamint a barlangot kezelő egyesületről. A barlanglátogatás után visszasétáltunk a buszhoz és a túravezetőtől elbúcsúzva a szállás felé vettük az irányt, ahová ismét 7 óra után értünk a sok sétától elfáradva és farkaséhesen estünk be.

5. nap

A reggeli és a szállás elhagyása után hazafelé vettünk az irányt. Ez a nap a hosszú utazás miatt már kevesebb programelemet tartalmazott, de azért még jutott bőven. Első megállónk Farkaslakán Tamási Áron sírja volt. Itt már másodszor jártunk, mert a második nap is megálltunk, de éppen egy csoport volt a sírnál és fáradtan, éhesen nem vártuk meg, hogy befejezzék a látogatást így akkor csak egy csoportképet készítettünk. Most azonban megnéztük a sírt is, elhelyeztük a nemzeti színű szalagot és beszéltünk Tamási Áron életéről és munkásságáról. A következő megállónkra nem kellett sokat várni, hiszen Korondon terveztük a szuvenírvásárlást, azon kívül, hogy megismerkedünk az erdélyi fazekasság történetével. Sok apróbb ajándéktárgy megvásárlása után buszra szálltunk és a meg sem álltunk a Királyhágóig, ahol egy rövidebb pihenőt tartottunk. Kicsit beszéltünk a hágó fogalmáról és közlekedésföldrajzi jelentőségéről. Már csak Nagyvárad meglátogatása volt hátra a hazaérkezésünk előtt. Nem túl lelkesen, de nagyon türelmesen jártuk be a belváros nevezetességeit. Megnéztük a Neológ Zsinagógát, a Fekete Sas szállót, a főteret, bementünk a Holdas tempomba, a Városházát, elsétáltunk a Színház előtt és a Szamosparton is időztünk egy kicsit. Közben a rajz órán a szecesszióról hallottakat tanulmányoztuk, valamint a város irodalmi életéről is szót ejtettünk. A belvárosi séta után a Kanonok sor és a székesegyház felé vettük az irányt. A Püspöki palota előtt beszéltünk a püspökség alapításáról, Szent László váradi szerepéről, a szobra előtt nemzeti színű szalagot helyeztünk el, majd bementünk a templomba, ahol ismét egy kis művészettörténeti ismétlés következett. A rövid váradi látogatás után buszra szállva hazafelé vettük az irányt. Nagyszalontán keresztül a méhkeréki határátkelőn léptünk újra Magyarország területére. Kecskemétre este 9 óra körül értünk, ahol már vártak minket a szülők. Épségben, de nagyon fáradtan, élményekkel gazdagodva tértünk haza.