Leggyakoribb kérdések

A felvételi eljárásra vonatkozó leggyakoribb kérdések

1. Figyelembe lehet-e venni a tanulmányi versenyeken elért kimagasló teljesítményt, nyelvvizsgát stb. a felvételi rangsor megállapításánál?

Tanulmányi eredmények alatt a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben található osztályzatoktól, minősítésektől.

Ha a felvételi eljárás során az intézmény szóbeli meghallgatást ír elő (max. 25%), annak eredményének egyik részébe beszámíthat különféle speciális teljesítményeket (verseny, nyelvvizsga stb.). Az erre vonatkozó eljárási rendnek azonban pontosan meg kell jelennie a felvételi tájékoztatóban.

2. Kizárható-e a felvételi eljárásból az a tanuló, akinek valamilyen tantárgyból 4-esnél rosszabb az eredménye?

A felvételi eljárásból tanulót nem lehet kizárni. Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. Amennyiben úgy határozzák meg a felvételi követelményeket, hogy annak alapján a 4-es osztályzatnál gyengébb eredménnyel rendelkező tanulók nem kerülhetnek be a felvehetők körébe, akkor ezek a tanulók nem nyernek felvételt az adott tanulmányi területre.

3. Lehetséges-e a tervezett osztálylétszámnak csak pl. 2/3 részét feltölteni a rendes felvételi eljárás során, és a maradék 1/3 résznél egyedi elbírálást alkalmazni (pl. kitűnő tanuló, országos versenyeredménnyel rendelkező tanuló stb.)?

Az igazgatónak a felvételi eljárásban az adott tanulmányi területen a felvételi eredmények alapján megállapított tanulói rangsorok mellett meg kell adnia az adott tanulmányi területre felvehető tanulók fenntartó által jóváhagyott létszámát. Az adott tanulmányi területen minden tanulót egyforma elbírálási szempontrendszer alapján kell rangsorolni.

4.  Azonos pontszám esetén hogyan kell a tanulókat rangsorolni?

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. sz. mellékletének 7.2. pontja szerint, a felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsorolásnál előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete ezt indokolja. A sajátos helyzet mibenlétét az iskola házirendjében kell szabályozni.

5. Felvételi esetén milyen módszer szerint lehet, illetve kell kiszámolni a végső pontokat?

A középfokú iskola a felvételi kérelmekről a tanulmányi eredmények alapján, vagy a tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredményei alapján, vagy a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A szóbeli meghallgatás eredménye – ha az iskola azt előírja – maximum az elérhető felvételi összpontszám 25%-át képviselheti.

6. Figyelembe lehet-e venni a magatartás és szorgalom jegyet a hozott pontszám kiszámításánál?

A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be.

7. A nyolcadik osztályban félévkor kapott értesítőben szereplő minősítés szintén érthető-e tanulmányi eredmény alatt?

A középiskola felvételi eljárásában a tanulmányi eredmények számításakor a 8. osztály félévi eredményei figyelembe vehetőek.

8. A tanulmányi eredmények számításánál van-e olyan követelmény, hogy mely tantárgyakból kell számítani a pontokat, és az osztályzatokat kell-e tanulmányi pontoknak tekinteni, és mely évfolyamos osztályzatokat lehet figyelembe venni?

A tanulmányi eredmények beszámításánál az iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatóban minden a fentiekre vonatkozó tájékoztatást köteles nyilvánosságra hozni.

9. A szerzett pontok kiszámításánál lehetséges-e valamelyik írásbeli vizsgatárgy, ill. valamelyik feladat pontszámának súlyozása? (pl. matematika 50 pont helyett 50x1,2=60, ill. valamelyik feladat 8 pont helyett 8x1,2=9,6)

A tanulónak a központi írásbeli vizsgán szerzett pontszámait valamennyi írásbeli vizsgát előíró intézménynek el kell fogadnia. A központi írásbeli vizsgán elérhető eredménynek az iskola felvételi eljárásában a megszerezhető felvételi összpontszám minimum 50%-át kell képviselnie. A központi írásbeli vizsga eredményét, a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével, a középfokú iskola a felvételi eljárás során egyedi módon számíthatja be. Ennek megfelelően lehetséges, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítják be, mint a másikét. Fontos, hogy ezeket a szabályokat a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

A feladatlap eredményét teljes egészében el kell fogadni, azon belüli súlyozására nincs lehetőség.

10. A nyelvi előkészítő évfolyamra történő beiskolázás esetén szervezhető-e nyelvi írásbeli szintfelmérő?

A jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a felvételi eljárás keretében olyan írásbeli nyelvi szintfelmérőt írassanak a felvételizőkkel, amely a felvételi döntést bármilyen formában befolyásolja.

11. Engedményt vagy pluszpontot kaphatnak-e az írásbeli értékelésekor azok a tanulók, akiknek a tanulmányi átlaga a felső tagozatban (bizonyos tantárgyakból) 4,4, vagy a fölötti volt?

A jogszabály szerint, ha egy adott tanulmányi területen központi írásbeli vizsgát írnak elő, annak eredményének a felvételin elérhető összeredmény legalább 50%-át kell kitennie, másrészt egy adott tanulmányi területen a központi írásbeli vizsga előírásának minden felvételizőre egyformán vonatkoznia kell, ezért ez a gyakorlat nem felel meg az érvényes jogszabályoknak.