Írországban jártunk...

Az erő bennem van … (I’ve got the power in me….) énekeltük napjában többször harsogva az írországi Euroball találkozón. Persze nem valami science fiction összejövetelen szólt a dal, hanem egy két éven át tartó sikeres és rengeteg munkát felölelő nemzetközi együttműködés résztvevői érezték úgy, hogy az a közös erő, ami annyi nehézségen át összetartotta 6 ország csapatát, mindenkiben ott van.

Május 11 és 16-a között Írországban találkoztak utoljára az Euroball programot kitaláló és megszervező iskolák képviselői és diákjai. Spanyol, bolgár, horvát, magyar, török és ír gyerekek és felnőttek alkottak a bábeli nyelvzavarban egységet abban, hogy a nemzetközi iskolai kapcsolatok– a koordinátorok és iskolaigazgatók áldozatos munkájának köszönhetően - igenis működőképesek, valamint a sport szeretete a fair play jegyében képes összehozni egymástól távol eső nemzeteket és kultúrákat. Írországot két iskola képviselte, Dublinban a Gaelscoil Bhaile Brigín, Loughrea városában a Gaelscoil Riabhach, melyek ír nyelven oktató intézmények.

Május 11-én este a dublini Bracken Court szállodában nagy örömmel üdvözölték az utolsóként megérkező magyar csapatot. Az eltelt két év alatt szerzett sok közös élmény hatására már régi ismerősök, és barátok köszöntötték egymást, egyedül a gyerekek érezték magukat kicsit megilletődve az ismeretlen környezetben.

Az elkövetkezendő napok azonban feledtették minden gátlásukat. Hétfőn fergeteges nyitó ünnepség várt minket az iskolában, ír sztepptáncot roptak kicsik és nagyok, együtt énekeltek tanárok és diákok, saját nyelvünkön üdvözöltek minket, bemutatkoztunk, ajándékokat kaptunk és adtunk.

Ezt követően rengeteg közös program várt a vendég gyerekekre, ír kísérőik egy pillanatra sem hagyták, hogy elszalasszák a nyelvgyakorlás lehetőségét. Igyekeztek a rendelkezésre álló rövid 4 nap alatt kultúrájuk, történelmük, iskolájuk minél több sajátosságát megmutatni, ahogy a résztvevő országok mindegyike tette.

Dublinban városnéző viking körút várta őket, saját kezűleg készíthettek pizzát egy farmon, voltak kastélylátogatáson és stadionban, ahol a kedvelt ír labdajáték, a hurling rejtelmeivel ismerkedtek, tanultak ír táncot, és nem utolsó sorban láthatták, hol és hogyan tanulnak az ír diákok.

A tanárok ezalatt órákat látogattak, majd Dublinban a Parlament épületében köszöntött minket az oktatási miniszter, megismerkedhettünk a Parlament történetével, és a Nemzeti Múzeummal. Az idő rövidsége miatt nem fért több látnivaló a délutánunkba, mivel el kellett indulni Loughrea városa felé. A szállodában Loughrea polgármestere kézfogással üdvözölt bennünket, miután áthaladtunk a helyi iskolások sorfala között, majd két teljes díszbe öltözött dudás csodás játékát élvezhettük.

Természetesen a hét központi eseménye május 14-én, szerdán a Euroball verseny volt, amit a helyi sportcsarnokban rendeztek meg. Minden ország csapata Euroball logóval díszített színes pólót viselt, skót dudások, és zászlók kíséretében vonulva fel.

A Riabhach iskola diákjai lelkes szurkolócsapatot alkottak, hangos dobszó és zászlólengetés kíséretében szűnni nem akaró „ Ma-gyar-or-szág” …. zúgott a teremben, hozzá kell tennem, ilyen lelkes tábora senki másnak nem volt.

Kedvező sorsolás, de nehéz meccsek vártak ránk, aztán megszületett a csoda – döntőt játszhattunk a horvát csapattal. Ügyesek voltak, technikásak – megérdemelték az első helyet, nekünk viszont a legnagyobb győzelmet jelentette a második hely.

A gyerekek ezután már csak az Európa Bajnokság második helyezettjeként emlegették magukat. Nagyszerű délután volt, lelkes, küzdeni vágyó gyerekek a pályán, nem kevésbé lelkes és izgatott edzők a pálya szélén, a játék látványától és sikerétől felbuzdult felnőttek és szurkolók a lelátón.

Az utolsó napon, május 15-én felejthetetlen közös kiránduláson vettünk részt, megnéztük Írország egyik legnagyobb turista látványosságát, a Moher sziklákat, majd az óceán partján ebédeltünk, és néztük, hogyan lepi el a dagály a partot, ahol sétáltunk. Hazafelé az úton már arról beszélgettünk, hogy még csak most érkeztünk, de a szállodában már a búcsúvacsorára készülődtek.

Nagyon elegáns környezetben, színvonalas műsor és díjátadó kíséretében gyerekek, tanárok, szülők együtt ünnepeltek. Jelen volt az oktatási miniszter, aki elismeréssel szólt a programról és annak résztvevőiről, reményét fejezte ki, hogy ezzel a találkozóval nem ért véget az együttműködés.

A gyerekek az este utolsó perceit is kihasználták, hogy apró emlékeket adjanak át egymásnak, aláírásokat gyűjtsenek. Miután aludni tértek, a felnőttekre már csak egy feladat várt: végre eltalálni azt a fránya sztepptánc mozdulatot….. de ez már egy másik történet.

Nánási Gabriella