A hagyományokhoz híven idén is egy napra másodlagos lett az iskolában a könyv és a füzet, ugyanis egyszer egy évben mindig a mozgásé a főszerep.
Idén is megmozgattuk az egész iskolát. Mindenki kivette a részét a sportolásból és versenyzésből.
A felsősök kezdtek reggel, akik évfolyamonként küzdöttek a legsportosabb osztály címéért.
Kötélhúzás, célba rúgás és dobás után a váltófutásban kellett bizonyítani mindenkinek a rátermettségét. Nagyon kiélezett és izgalmas párviadalok születtek mindegyik versenyszámban. Volt, hogy csak centiméterek döntötték el a két osztály közötti különbséget, mégis ez a pár centiméter jelentette az önfeledt örömöt, vagy a csalódottságot.
Az alsósok sorversenyekkel töltötték el az egy órát. Érdekesebbnél izgalmasabb feladatok vártak minden apró kis sportolóra. Labdavezetés, pad alatt és fölött kúszás, karikával futás, nyusziugrás és bukfenc, csak hogy néhányat említsünk a változatos kihívások közül.
A legkisebbek vegyes csoportokban a nagyobbakkal együtt vállvetve küzdöttek a győzelemért.Nagyon jó volt nézni, hogy mennyire együtt tudtak működni picik és nagyok.
Néhányan annyira megfeledkeztek mindenről a nagy versenyzés közepette, hogy kiöltött nyelvvel eszméletlen aranyosan koncentrálva próbálták pontosan végrehajtani a feladatot, összetévesztve néha, hogy most akkor jobbról, vagy balról kell megkerülni a bóját.
Ez azonban a lényegen nem változtat, hogy ismét nagyon jól érezte magát mindenki az iskolában, és ha most azt összeadnánk, hogy a közel 700 gyerek mennyi kalóriát égetett együtt ezen a napon, attól még Schobert Norbi is dobna egy hasast garantáltan.
Koller István