Vidámparki kirándulás

2013.szeptember 30-án volt az utolsó nyitvatartási nap a Budapesti Vidámparkban. Ami azért érdekes, mivel kereken 175 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Magyarország egyetlen vidámparkja. Abban szerencsés helyzetben volt iskolánk, hogy a Nyitott Szemmel Egyesület révén utoljára szeptember 29-én ellátogathattak még egy utolsót dodzsemezni…

Út közben megnéztük a Hősök terét és az Andrássy utat. Már a bejutás sem volt egyszerű, mert a sor szabályosan az Állatkertig tartott. Rengetegen szerettek volna még egy utolsó napot vidáman eltölteni.

A legkevesebben a Flying Circus nevű érdekes szerkezet előtt vártak, így ott kezdte a délelőttöt, aki fel mert rá ülni. Mint ahogy a neve is mutatja „repülő cirkusz” minden irányba pörgött, forgott és volt, hogy fejjel lefelé is megállt. Már azt hinnéd, hogy vége és utána megint el kezdett forogni.

Különlegesség volt az Interaktív Horror Labirintus, ami igaz külön belépős volt, de az élmény megért minden forintot.  Már a bejáratnál a korom sötétben egy ördögnek öltözött ember kérte morcosan a jegyeket. Mentünk befelé a vak sötétbe, amikor egy szobában egyszer csak hatalmas durranás, és villanást láttunk. Csak harmadjára fogtuk fel, hogy egy befestett arcú lány ijesztgetett minket egy elektromos kerítéssel, ami minden alkalommal hatalmasat szikrázott, amikor hozzáért. A további legyen titok, ha egyszer arra jártok. Ha pedig kibírod rezzenéstelen arccal, a végén visszakapod a belépő árát, ami kizárt!!!

Hihetetlen jót dodzsemeztünk, mivel egyszerre sikerült mindig a teljes csoportnak a pályán egymást lökdösnie. A Dzsungel Vasútban az esőerdő világával ismerkedtünk meg. Hatalmas pók, kígyó és egyéb állatkák vártak minket, akinek még nem volt a látvány az hangok útján is átélhette az erdei életet.

A fából készült Hullámvasút pedig bebizonyította, hogy régen is tudtak izgalmas játékokat készíteni. Egy-egy nagyobb hullám után irtózatos sebességre gyorsítottak fel a kocsik. Szinte könnyezet az ember szeme a menetszéltől. A vége felé már előre sikított mindenki, amikor egy nagyobb domb felé haladtunk.

Volt egy olyan „kínzó eszköz”, amire csak a legbátrabbak vállalkoztak. Mint ahogy a neve is mutatja Torony, itt egy szerkezet közel 40 méterre emelt fel a magasba és dobott vissza azonnal.

Az Elvarázsolt Kastély és a Tükörlabirintus mindenkit elvarázsolt. Érdekesebbnél érdekesebb szobák, kipróbálható furcsa eszközök, sötétség és számtalan érdekes illúzió marasztalta a kiváncsi gyerekeket.

 A hazaúton vidám kacaj és nevetés mellett fekete-fehér, igen-nem játékkal játszott szinte mindenki. Mind az 50-en egyetértettünk abban, hogy egy nagyon jó napot töltöttünk el a Vidámparkban valószínűleg utoljára ebben a formájában.

Dóra Dániel és Kapás Máté